Legutóbbi bejegyzések

img

Most, hogy már ennyi titkomba beavattalak benneteket, be kell vallanom, hogy ez a sok-sok izgalmas kaland csak így, egymás után elmesélve ilyen izgalmas. Legtöbbször napokig, hetekig járom az erdőt és nem történik semmi “izgalmas”. Csak beszélgetünk, vagy csak gyönyörködünk egymásban. Olyankor aztán az ember füle, orra, szeme már vágyakozni kezd egy nagy kaland után, amit [...]

tovább... »

img

Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, de Belső Bárándon innen, egy verőfényes, szép áprilisi vasárnap kibicikliztünk nagymamával fácánkurjantást hallgatni. Tudjátok, a fácánkurjantás legalább olyan izgalmas tavasszal, mint a szarvasbőgés ősszel. Ha másért nem, már csak azért is izgalmas, mert amikor a fácánok kurjongatnak, akkor folyik a nyuszik boksz meccse és az [...]

tovább... »

img

Hej kiskomáim, de nehéz eligazodni a természetben! Még tájékozódni is, hát még eligazodni! Emlékszem, egyszer még valamikor gimnazista koromban rávett az egyik barátom, hogy részt vegyek egy tájékozódási futóversenyen. Ennek ugyanaz a lényege, mint minden kirándulásnak, csakhogy itt futni kell, mert időre megy és a végén nem a tájban gyönyörködhetsz, hanem abban a kis emléklapban [...]

tovább... »

img

Mit gondoltok, szoktak-e a tündérek szunyókálni? Én biztosan azt mondanám a helyetekben, hogy nem, mint ahogy nekem is az volt a véleményem, amíg nem találkoztam szunyókáló tündérekkel. Amíg éberek voltak, addig nem lehetett megszelídíteni őket, így hát nem volt más választásom, ki kellett várnom, amíg el nem bóbiskolnak. Akkor aztán már nyugodtan beszélgethettem velük, vagy [...]

tovább... »

img

Hohó, kiskomáim! Rakjunk csak a kályhára, mert jó a mese, melegít is, ha jó, de azért nem kell, hogy lefagyjon a mesélő orra. – Papa, honnan tudsz ennyi mesét? – kérdezte Ádám. – Hogy-hogy honnan? Hát a fényképekről, amiket csináltam. Azok mesélnek nekem én meg nektek. Nektek ezek csak képek, de nekem arról is mesélnek, [...]

tovább... »

img

Nem tudom észrevettétek-e már, hogy ha az ember csöndben, egyedül sétál az erdőben, vagy ül egy tisztás szélén, vagy egy szikla tetején és éppen nem borítják el az agyát a napi gondok, bajok, vagy a vágyai képei, akkor néha olyan az erdő, a táj, mintha benned folytatódna, vagy te őbenne. Nincs különbség a között, hogy [...]

tovább... »

img

Nem volt még tél, csak olyan kicsit hideg, kicsit nyirkos, erdőt altató idő, de reggelente az utakat már porcukorral szórta meg a Mikulás jelezve, hogy ideje lesz a cipőkre is néha gondolni. Még a nyáron kinéztem magamnak egy jó kis helyet valahol Bodajk és Isztimér között félúton, ahol rendszerint csak a vadak, meg a vadászok [...]

tovább... »

img

Láttatok már szivárványt? Hát persze! De olyat, amilyet a Szőke forrás völgye tündére mutatott nekem, még biztosan nem. Nem szoktam esőben elindulni, de akkor már második napja esett és nagyon untam a bezártságot. Elmacskásodtak a térdeim is a sok üléstől, fekvéstől, no meg a sok finomságtól, amit nagymamátok hordott elém, hogy jókedvemben járjon. Még szemerkélt [...]

tovább... »

img

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánunk minden dobogókői barátunknak és minden olvasónknak.

tovább... »