Kerekasztal Július 14.

Letölthető dokumentum: Kerekasztal.doc

Megalakult a Pilis Vidéke Szövetség

Magyarországon napjainkban megy végbe hasonló átalakulás, mint amilyen a nyugati társadalmakban az ottani civil szféra térnyeréséhez vezetett. Civil szervezetek tagjai jelennek meg döntéshozásunk legmagasabb szintjein: köztársasági elnöki székben, parlamentben. A különböző, fejlesztésekre fordítható uniós pénzek elosztásában is egyre többször jutnak szóhoz a civilek.

Mi következik mindebből? Az, hogy nekünk, civil szervezeteknek folyamatosan tájékozódnunk kell lehetőségeinkről, képezni kell magunkat, hogy kihasználhassuk az épp adódó lehetőségeket, ha pedig hasznos információknak vannak birtokunkban, hozzáférhetővé kell tennünk ezeket a többi szervezet számára.

Az a szellemiség – az „egymást segítve lépést tartani” igénye – hívta létre a Pilis Vidéke Civil Térségfejlesztési Szövetséget is, amely 15 alapító civil tagszervezettel május 30-án tartotta alakuló ülését.
Nevünkben két kifejezés hívja fel magára a figyelmet. A Pilis Vidéke a mi esetünkben egy kistérség- és régióhatárokon átnyúló kistájegységet jelöl – Leányfalu, Szigetmonostor-Horány, Pócsmegyer-Surány, Tahitótfalu, Kisoroszi, Visegrád, Dömös, Pilismarót, Pilisszentlélek, Kesztölc, Piliscsév, Leányvár, Pilisjászfalu, Tinnye, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisborosjenô, Csobánka, Pilisszántó, Pilisszentkereszt-Dobogókô, Pilisszentlászló és Dunabogdány egybefüggő településcsokrát –, a zömmel másféle fejlesztési megközelítéseket igénylő agglomerációs jellegű, nagy népsűrűségű városok, nagyközségek nélkül. A térségfejlesztés pedig az a folyamat, melynek során egy egybefüggő terület fejlesztésének tervezéssel, szervezéssel és megvalósítással kapcsolatos feladatait rendszerszerűen, komplex módon kezelik. Vajon mi teszi szükségessé, hogy épp ennek a „vidéknek” a fejesztésére szövetezzünk?

A Szövetség létrehozásakor kistelepülések helyi szervezetei fogtak össze. Az köt egymáshoz bennünket, hogy mindnyájan jelentôs helyismerettel rendelkezünk saját településünkön, és elkötelezett hívei vagyunk községünk/kisvárosunk fejlesztésének. Ha mindezt a tudást és értékrendet összaadjuk, olyan, szinte kimeríthetetlen forráshoz jutunk, amely bármely fejlesztés nélkülözhetetlen része kell legyen. A célunk éppen az, hogy ezeknek a fejlesztéseknek tudásunkkal, értékrendünkkel valóban tevékeny részesei legyünk, legyen szó akár az uniós LEADER-pályázatról, akár más forrásokra építô projektek tervezésérôl és megvalósításáról.

Sokan megkérdőjelezik a civilek kompetenciáját a fejlesztésekben való részvételben. Tény, hogy nem mi hozzuk a döntéseket, és tény, hogy a szó klasszikus értelmében tôkebefektetők sem vagyunk. A projektek levezényléséhez szükséges szakmai felkészültségünk sem egységesen magas színvonalú. Akkor hát, miért volna szükség ránk a döntéshozás, a vállalkozók, a területfejlesztő szakma részéről?

Azért, mert mi, civil társadalom fogjuk a létrejövő fejlesztések előnyeit élvezni, hátrányait elszenvedni. Azért, mert olyan mélységô ismereteink vannak lakóhelyünkrôl, amilyen a többi résztvevőnek nincs, nem is lehet. Azért, mert a mi érték alapú megközelítésünk nélkül a fejlesztések nagy része egyre élhetetlenebbé tenné környezetünket.

A fentiek alapján elmondható, hogy a Pilis Vidéke Szövetség egyik fő küldetése, hogy tagjain keresztül jó kapcsolatokat ápoljon a fejlesztések többi szereplőjével, bővítse tagsága ismereteit a fejlesztések terén, és ezekre, valamint a szövetségi forma súlyára alapozva hatékony részesévé ill. kezdeményezőjévé váljon a helyi és térségi fejlesztéseknek.